Az 1932-ben felavatott főépületet Korb Flóris tervezte, míg az előtte elterülő, gyönyörű parkot és a templomot Borsos József. A franciakert sövényei alacsonyak voltak, s ezáltal jól látszottak a – néhány évvel később felállított – prédikátorszobrok. Bakonyi Béla remek képeslapján nemcsak ez fedezhető fel, hanem az is, hogy akkoriban még a konzervatórium „felhőkarcolója” se épült meg. Az egyetem a Tisza István, majd a Kossuth Lajos nevet is viselte.

A palota timpanonját Rákosi-, aztán Kádár-címer is „ékesítette”. Tulok Ferenc felvétele segítségével azt a korszakot is felidézhetjük, amikor még nem állt a főépület jobbján a modern kémiatömb, valamint, hogy az egyetemi templom hiányos volt:  annak ellenére se működtek toronyórái, hogy a helyeiket az épületrész mind a négy oldalán kialakították. E csorba kiköszörülésének ügyét idővel az egyik egyetemi diákrektor-jelölt is a programjába vette, sőt a csoportja az Órapárt nevet kapta.

A kettős medence tükörtónak épült, tehát nem működött volna benne szökőkút. Nem voltak körülötte szobrok sem, hiszen azokat (a Vízbe nyúló fiút és társait) majd csak az 1960-as évek közepén helyezték ki a partjára. Akkoriban a medencékben még sziklakoszorúk feküdtek, és azokban lapultak a vízfúvókák, valamint a reflektorok. Sokak örömére, a fényszórók esténként hangulatos színekbe öltöztették a környéket – lásd Tulok Ferenc másik beszédes képeslapján.

A konzervatórium ablakából Csobaji Előd is készített képet a térről, s ez a fotó tökéletesen megmutatja a dísztér gazdag rajzolatú szerkezetét. Akkor még megvolt mind a 20 tuja a medencék mellett – ehhez képest Lukács Tihamér 1996-ban publikált légi fotóján hárommal kevesebb szerepel.

A képen egyébként már a ma ismert szökőkút látható – akárcsak a beszerelt toronyórák, a már-még címer nélküli timpanon, továbbá a háttérben az új kollégium.

Végül 2014 decemberében a megmaradt tujákat is kivágták, és azóta tiszafák sorakoznak a szökőkútnál.

Forrás: dehir.hu